Ars Sacra fesztivál a Nemzeti Múzeumban

Premontreiek 900 – szubjektív rendi tárlatvezetés
2021. szeptember 4. | 11:00 óra

A Premontreiek 900 kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetéseken az érdeklődők a mai premontrei rendtagok egyéni szemszögéből tekinthetik meg a műveket.
A rend kilencszáz éves örökségének egy-egy szeletére tekintve számtalan történet, anekdota, rendi hagyomány, személyes élmény és gondolat kerülhet a felszínre. A rendi tárlatvezetések célja az, hogy a műtárgyakon keresztül a premontreiek lelkiségéhez és karizmájához is közelebb kerülhessenek a látogatók.

A tárlatvezetést tartja: Rácz D. Ignác O.Praem. (Csornai Premontrei Prépostság)

A késő római kori anyagi kultúra részét képezik az “ókeresztény” vonatkozású leletek. Miért tekinthetőek különlegesnek a Szombathelyen talált sírtáblák? Milyen épülethez tartozhattak a Krisztus-monogramot képező lámpafüggő elemek? Tárlatvezetésünkön többek között ezen kérdésekre is választ kaphat.
Hazánk dunántúli területére esik az egykori római Pannonia tartomány jelentős része. A rómaiak számára stratégiailag kiemelten fontos térség gazdaságilag felívelő időszakokat eredményezett, a katonai táborok világán túlmenően a városi élet is virágzásnak indult.
A katonaság, részben a messzi helyekről idevezényelt egységeknek köszönhetően, számos keleti eredetű vallást honosított meg,
melyek emlékei régészeti leletek formájában ma is felbukkannak.

Vallás, mágia, csoda, szerelem, költészet, boszorkányok és sorscsapások, valódi műkincsek és valósnak hitt mesteri hamisítványok nyomába eredünk a Magyar Nemzeti Múzeum tárlatvezetésén.
A hit a hatalom eszközévé válhat, amire számos példát láthattunk a történelem során, azonban a hit eszköze nem a hatalom. „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.” Zakariás 4., 6. vers.
A múzeumban kiállított egyházi vonatkozású tárgyakon keresztül mutatjuk be, hogyan jelent meg ez a két fogalom a Kárpát-medence történelmében, a Seuso-kincsektől egészen a 20. századig.

A Premontreiek 900 című kiállítás a rendi gimnáziumok egykori szertáraiból válogatott tárgyakon és könyveken keresztül idézi fel a 19–20. századi oktatás jelentőségét.
A premontreiek a 19. század elején váltak oktatórenddé, ezt követően pedig kiváló gimnáziumokat építettek fel, amelyek a magyar kultúra és tudomány meghatározó intézményei lettek. Kusler Ágnes kurátori tárlatvezetésén pedig az érdeklődők a premontrei gimnáziumok történetét is megismerhetik.

Vezetésünk során arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen célt szolgáltak a legnagyobb művészi gonddal készült egyházi műtárgyak. Közös utunkon végigjárjuk a magyar történelem hosszú évszázadait a kereszténység megjelenésétől egészen az 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusig.
Mit tudunk, és mit tapasztalhatunk meg a középkori egyház pompájáról? Hogyan forgatták fel hitbéli kérdések a kora újkori Európát? Milyen következményekkel járt az új ideák, vélekedések térnyerése – és vajon hatással vannak-e mindennapjainkra?

A tárlatvezetés során a kereszt szimbólumának útját, a különböző kultúrákban való felbukkanását követhetjük nyomon a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításában.
A 2. századtól a kereszténység egyre nagyobb teret hódított magának a Római Birodalom keretein belül. Ugyanakkor a birodalom határait ostromló barbár népek körében is ismertté vált, akik rendre átvették az új vallás egyes elemeit.