Budapesti Honismereti Társaság

Egy festmény restaurálásáról

Emlékkép gróf Apponyi Albertről

A Magyar Nemzeti Múzeum Apponyi híres párizsi beszédének 101. évfordulóján Veress Zoltán Apponyi Albert a képviselőházi ülésterem pulpitusán című 1934-es olajfestményét mutatta be.

(Kép: Veress Zoltán olajfestménye 1934. A restaurált festmény a rekonstruált díszkeretben – Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok)

 

Gödölle Mátyás írásából feltárul a festmény restaurálásának folyamata, valamint a díszkeret rekonstrukciója mellett az a múzeumi szakmai munka is, amely feleleveníti a műtárgy gazdag kulturális kapcsolatrendszerét és történetét.

Az Országgyűlés és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács Titkársága 1961-ben átadott két festményt a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának. Az egyik festmény Apponyi Albertet ábrázolja, amint egy szónoki pulpituson áll.

A keret nélküli, felül csúcsíves záródású képet, melyen kisseb sérülések és több lyuk is volt, a szignatúra alapján Veress Zoltán (1868–1935) festette. A Münchenben és Budapesten tanult, kolozsvári születésű festő – a színes fényképezéssel és a fotókerámiákkal kísérletező Veress Ferenc fényképész fia – számos közéleti portrémegrendelést kapott huszadik század első harmadában (Brassai Sámuel, Herman Ottó, Prohászka Ottókár arcképei). Szintén jelentős restaurátori munkássága, amelynek során a pécsi és a győri székesegyház mellett a budai Mátyás-templom falképeit javította. A múzeumba került festményről fennmaradt egy archív felvétel, amely megörökítette eredeti elhelyezését és egykori, historizáló keretét.

Trianon magyar szónoka – gróf Apponyi Albert portréjának és díszkeretének rekonstrukciója

A magyar közemlékezetben gróf Apponyi Albertről minden bizonnyal az a legismertebb adat, hogy az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalásokon a magyar delegáció vezetőjeként, 1920. január 16-án a magyar félnek előző napon átadott békefeltételekre reagálva, nagyívű, francia nyelven elmondott beszéddel válaszolt, amit utána összefoglalt angolul és olaszul is. A történészek úgy látják, hogy bár a jelenlévőkre jelentős hatást gyakorolt Apponyi beszéde, de a békeszerződés megváltoztatására irányuló javaslatai végül eredménytelenek voltak. A magyar közgondolkozásra gyakorolt hatása azonban elsöprő erejű volt és jelentős kiindulópontja lett a két világháború közötti revizionizmusnak. A trianoni békeszerződés századik évfordulóján ismét nagy figyelem irányult a híres beszédre, számos helyen idézték és még egy színházi előadásnak is részévé vált.

TOVÁBB A BLOGBEJEGYZÉSRE >>>