Százötven éve, 1872. április 7-én jött létre a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Az intézményes hazai műemlékvédelem első önálló szervezete a mai Horánszky utca 4. alatti kis, palotaszerű épületben kezdte meg működését.

Az első feladatok között szerepelt a műemlékek jegyzékbe foglalása és kategorizálása, amihez országszerte felvételi íveket küldtek szét. A visszaérkezett anyagot – helyrajzi adatokat, leírásokat, rajzokat – összegyűjtve azok a majdani bizottsági rajztár, a későbbi tervtár alapját képezték. Az akkori felfogás szerint a műemlékek fogalma csak az antik és a középkori épületekre terjedt ki, majd idővel a reneszánszra is, így az első időszak felmérései ezen korszakok műemlékeit érintették.

Az 1870-es évek második felére a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága már komoly eredményeket ért el. A tervtár anyaga folyamatosan gyarapodott, amelyet 1880-ban önálló kiálltáson mutattak be a régi Zeneakadémia mai Andrássy úti épületében.

A szélesebb nyilvánosság bevonásával a kiállítás is pozitívan befolyásolta azt a folyamatot, amely az 1870-es évek végétől elindult a magyar műemlékügy törvényi kereteinek kialakítása céljából. A törvényjavaslat előkészítésére egy albizottságot szerveztek. A műemléki törvény 1881. május 28-án született meg, és négy fejezetben foglalta össze a műemlékvédelemre vonatkozó szabályokat. Utolsó fejezete értelmében létrejött – már nem ideiglenes, hanem törvényben szabályozott és állandó költségvetéssel rendelkező szervezetként – a Műemlékek Országos Bizottsága, és ezzel a magyar műemlékvédelem újabb szakasza kezdődött meg.

https://lechnerkozpont.hu/cikk/daczolva-a-szazadok-viharaival