Mágnásnegyed Pesten

Az új esztendő első VERITAS-estjét január 5-én 18 órai kezdéssel online tartjuk, címe: „A mágnásnegyed kialakulása”. Dubniczky Zsolt, Intézetünk főkönyvtárosa Ordasi Zsuzsanna egyetemi docenssel (Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet, Művészettörténet Tanszék) vitatja meg a témát. A moderátori teendőket Hermann Róbert, a VERITAS kutatócsoport-vezetője látja el.

A magyar arisztokrácia fővárosi beköltözése a 19. század második felében többek között a Nemzeti Múzeum környékére koncentrálódott, ahol az 1860-as évektől kezdődően közel fél évszázadon át erőteljes, de évtizedenként különböző intenzitású építkezések folytak, ami a városkép markáns átalakulását vonta maga után. (Nem véletlenül: a Duna menti Országház átadásáig itt tartotta üléseit az országgyűlés, a Nemzeti Múzeum díszterme sokáig Pest városa legjobb hangversenyhelyszíne volt, és a múzeum aulájában ravatalozták fel a nemzet nagy halottjait – pl. gróf Teleki László, Jókai Mór, Kossuth Lajos… – a szerk.)

A magyar főurak megjelenése ezen a területen olyan szembetűnő volt, hogy már az 1880-as évektől kezdődően a fővárosi közvélemény erre a területre a mágnásnegyed kifejezést alkalmazta. Építkezésük mindig is érdeklődésre számot tartó jelenség volt, amelyet a kortársak kíváncsian szemléltek és követni próbáltak, az utókor pedig többször választotta elemzése tárgyául. Intézetünk ezt a „hagyományt” követi január 5-i estjével. Az előadást a szokásos időben, vagyis 18 órai kezdettel, élőben közvetítjük a YouTube-csatornánkon és honlapunkon.

Forrás: VERITAS hírlevél