Pestszentlőrinc 100 éves lakótelepe
Az évforduló alkalmából várja a megemlékezőket
- június 4-6. között az emlékhelyen a szabadtéri kiállítás,
- június 5-én, szombaton 9-12 óráig a Havanna-lakótelepen
- az unitárius templom,
- a Szent László katolikus templomban a Somogyi László emlékszoba,
- a Hetivásáron a Tomory Lajos Múzeum standja.
- Fotó: Állami lakótelepi víztorony az 1920-as években (Tomory Lajos Múzeum)
- —————————————————————————————Trianon hatása
Pestszentlőrinc és Pestszentimre fejlődése
- • • • Heilauf Zsuzsanna
Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely rögzítette, hogy Magyarországnak meg kell válnia területe kétharmadától. Több mint 400 ezer magyar menekült a mai Magyarország területére. A szerződés nagy hatással volt Pestszentlőrinc és az akkor még Soroksárpéterinek nevezett Pestszentimre további életére is.
A menekülők közül több ezren itt találtak otthonra, sőt a pestszentlőrinci Állami lakótelep és Szent Imre-kertváros a menekültek elhelyezésére jött létre. Jelentős méretű közösségről volt szó: a két világháború között Pestszentlőrinc lakosainak 16—17 százalékát tették ki az elszakított területeken születettek. Jó néhányan közülük a településfejlesztésben is kiemelkedő szerepet vállaltak.
Az első világháború alatt indult el az első menekülthullám, majd a háború elvesztése után a menekülők száma megsokszorozódott. 1919 elejétől már teljes vasúti szerelvényekkel érkeztek a nagyobb városokba és Budapestre. A menekültáradat elhelyezése nagy feladatot jelentett az országnak. Többségük hosszú időre valamelyik pályaudvaron rekedt, és abban a vagonban lakott, amelyben az ország területére érkezett.
A kormány szükséglakótelepek kialakításával igyekezett enyhíteni a helyzeten. Ezek egyikét Pestszentlőrincen, Állami lakótelep néven, a Magyar Lőszergyár területén hozták létre. A gyárat 1916-ban alapították, és vágányok kötötték össze a lajosmizsei vasútvonallal. A román megszállók 1919-ben teljesen kifosztották, csak a csupasz falak maradtak meg. 1921—1922 folyamán az állam a meglévő üzemépületeket lakásokká alakíttatta, majd a még beépítetlen területen további lakóházakat húztak fel. A beköltözőket a vasúti vágányon, vagonjaikkal együtt szállították a helyszínre. Az 1920-as évek közepén már 6000 ember élt itt, jelentősen megnövelve az ekkor mindössze 12 000 fős Pestszentlőrinc lélekszámát.
A két háború között intenzíven növekvő Pestszentlőrinc 1936-ban kapott városi rangot. A közigazgatás fejlesztésén több, az elcsatolt területekről menekült szakember is munkálkodott. Közülük is kiemelkedett dr. Balogh Géza, aki 1919-ben azért hagyta el Kolozsvárt, mert kiutasították a román hatóságok. 1936-ban őt választották meg a város első polgármesterének.
Az országzászló-állításnak komoly kultusza alakult ki Magyarországon, az első ereklyés országzászlót 1928-ban a budapesti Szabadság téren állították fel. Pestszentlőrincen 1934. június 3-án avatták az elsőt, előtte Nagy-Magyarországot formáló virágágyást alakítottak ki. Talapzatát a második világháború után szovjet hősi emlékművé alakították, majd az 1970-es évek elején elbontották. Pestszentimre 1943 májusában felállított országzászlója ötvözte az országzászlót és a hősi emlékművet. Bár többször átalakították, illetve áthelyezték a téren belül, ma is őrzi a hősi halottak emlékét. A tér közepére a Széky Endre Társaság 1990-ben állíttatott öntöttvas talapzatú új országzászlót.
Az 1920. évi földbirtokreform lehetővé tette, hogy a Trianon után elmenekült tisztviselők méltó lakáskörülményeket teremthessenek maguknak a vagonlakások, a szükség-lakótelepi elhelyezés vagy a drága bérlakás kiváltására. 1920 októberében – mintegy 200 tisztviselő részvételével – megalakult a Köztisztviselők Kertgazdasági Otthona Pestszentlőrinc Egyesület. Az Üllői út mentén, a lőrinci Szemere-birtokból kihasított 100 katasztrális holdon 1928-ban épültek fel az első házak, a kertváros 1930-ban vette fel Szent Imre nevét. Az utcákat korábbi otthonuk emlékére erdélyi városokról, hegyekről, folyókról nevezték el.
A Szent Imre-kertváros közössége szintén Trianonhoz kötődő emlékművet állított. A Hargita téren 1935-ben átadott feszület alkotója Fadrusz János volt. A trianoni emlékművek többségét a második világháború után lebontották, átalakították. A Hargita téri az egyetlen olyan magyarországi figurális mű, amely eredeti helyét, formáját végig megőrizve áll, közös történelmünk meghatározó szimbólumaként.