Budapesti Honismereti Társaság

Alapszabály

ALAPSZABÁLY

  1. A társaság neve: Budapesti Honismereti Társaság (továbbiakban BHT)

  1. Működési területe: Budapest

  1. Székhelye: 1043 Budapest, Berda József u. 48.

  1. Levelezési címe: 1043 Budapest, Berda József u. 48.

  1. Pecsétje: Budapesti Honismereti Társaság, Budapest

  1. Honlapjának címe: www. bpht.hu

  1. A BHT célja

A BHT olyan közösségi célú, önkéntes és öntevékeny társuláson alapuló, kulturális tevékenységet végző szervezet, amely a főváros, a lakó- és munkahely, a szűkebb és tágabb haza történetének, értékeinek, népéletének, kulturális hagyományainak megismerését, megismertetését, tiszteletét és gyarapítását szolgálja – közhasznú szervezetként. Ennek érdekében:

a/ Összefogja azokat az egyéneket, csoportokat, szervezeteket akik, ill. amelyek Budapest és környéke múltjának és jelenének megismerését és megismertetését szolgálják.

b/ A BHT támaszkodik a honismereti mozgalom hagyományaira, vállalja értékeinek megőrzését.

c/ A BHT részt vesz a honismereti mozgalmat érintő tevékenységekben, feladatok megoldásában, kapcsolatot tart az illetékességi területén működő önkormányzatokkal és intézményeikkel.

  1. A BHT feladatai

I. Alapcél szerinti tevékenységei

a/ A honismereti mozgalomban tevékenykedő lokálpatrióták, egyéni és csoportos kutatók munkájának összehangolása, segítése és népszerűsítése.

b/ Az ifjúsági korosztály orientálása Budapest múltjának jobb megismerésére, magyarságtudatának erősítésére.

c/ A helyi történelmi események, évfordulók megünneplése, népszerűsítése, emlékművek, emlékhelyek feltárása, megőrzése, ápolása.

d/ Honismereti tanácskozásokon, akadémiákon, táborokban való részvétel.

e/ Publikálás a Honismeret c. folyóiratban és más kiadványokban, a céljaival összefüggő témakörökben periodikák, könyvek kiadása.

g/ Együttműködés mindazokkal az intézményekkel és szervezetekkel, amelyeknek céljai nem ellentétesek a társaság törekvéseivel.

II. Közhasznú tevékenységei

a/ Honismereti pályázatok, akciók kiírása, vetélkedők, konferenciák, felolvasó ülések, előadások, műsoros estek, kiállítások alkalmankénti megrendezése.

– A Társaság a célja elérése érdekében közhasznú tevékenységét az alábbi jogszabályokban előírt közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

Alaptörvény:

1991 évi XX. törvény (A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,1 valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről) 121. § a) pontja: a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;

Egyéb törvények:

1997. évi CXL. törvény (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről): 76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

(2) Ennek formái különösen:

– b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,

2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) 13. § (1) 7. pontja): kulturális szolgáltatás, különösen… …a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

Önkormányzati kötelezettségvállalásokból:

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 14/2000. (V.17.) rendelete a közművelődésről (A 49/2006. (XI. 6.)1, az 55/2008. (X. 31.)2, a 42/2009. (IX. 30.)3 és az 56/2012. (XI. 30.)4 rendelettel egységes szerkezetben)

– 4. § (1) Az Önkormányzat feladatának tekinti, hogy a városrész művelődési, kulturális és az itt élő kisebbségek hagyományaira, valamint a kerületben működő intézmények, civil szervezetek és polgárok tevékenységére alapozva segítse:

a) a kerület kulturális értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, ápolását, kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő kulturális tevékenységét,

j) a szabadidő kultúrált és művelődési célú eltöltését,

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének

22/2005. (X.5.) számú R E N D E L E T E a közművelődésről (módosításokkal egységes szerkezetben)

– Az Önkormányzat közművelődési feladatai

5. §

Az Önkormányzat feladata, hogy támogassa:

a, Újpest környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, a helyi művelődési szokások gondozását, gazdagítását,

b, Újpest kulturális értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, ápolását, kiemelkedő személyiségei értékteremtő tevékenységének megismertetését,

l, a szabadidő kulturált és művelődési célú eltöltését,

16/2003. (V. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet a helyi közművelődési feladatok ellátásáról, egységes szerkezetben a módosításáról szóló 20/2004. (IV. 19.) önkormányzati rendelettel

Az önkormányzat kötelező feladatai

– 4.§

(1) Belváros-Lipótváros Önkormányzat a kerületben kialakult művelődési

hagyományokra, a kerület fejlesztésének koncepciójára, valamint az intézmények, a civil szervezetek és a polgárok tevékenységére alapozva kötelező feladatának tekinti az alábbi közművelődési tevékenységek támogatását:

b) a kerület kulturális értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, ápolását, kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét,

Ferencváros Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2003. (IX. 08.) sz. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

– 4.§ Az önkormányzat által vállalt közművelődési feladatok

(1) Az önkormányzat a közművelődési feladatok ellátása során kiemelten kezeli:

a. a helytörténeti hagyományok ápolását, a helytörténeti értékek feltárását, gyűjtését, dokumentálását, a helyi értékek védelmének erősítését, és azok kiállításokon, kiadványokban, rendezvényeken való bemutatását,

(2) Az önkormányzat feladatának tekinti, hogy a kerületben kialakult művelődési hagyományokra, a kerület fejlesztését szolgáló kulturális koncepcióra, valamint az intézmények, a civil szervezetek és a polgárok tevékenységére alapozva a közművelődés sajátos eszközrendszerével segítse:

c. a kerület kulturális értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, ápolását, kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét,

n. a szabadidő kulturált és művelődési célú eltöltése

b/ A céljaival összefüggő témakörökben a Városunk – Budapesti Honismereti Híradó című lap megjelentetése, a Budapesti Helytörténeti Portál működtetése.

– A Társaság a célja elérése érdekében közhasznú tevékenységét az alábbi jogszabályokban előírt közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

Alaptörvény:

1991 évi XX. törvény (A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,1 valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről) 121. § a) pontja: a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának… támogatása;

Egyéb törvények:

1997. évi CXL. törvény (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről): 76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

(2) Ennek formái különösen:

– b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése…

2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) 13. § (1) 7. pontja): kulturális szolgáltatás, különösen… …a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

i) a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása.

Önkormányzati kötelezettségvállalásokból:

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 14/2000. (V.17.) rendelete a közművelődésről (A 49/2006. (XI. 6.)1, az 55/2008. (X. 31.)2, a 42/2009. (IX. 30.)3 és az 56/2012. (XI. 30.)4 rendelettel egységes szerkezetben)

Az Önkormányzat által vállalt közművelődési feladatok

4. § (1) Az Önkormányzat feladatának tekinti, hogy a városrész művelődési, kulturális és az itt élő kisebbségek hagyományaira, valamint a kerületben működő intézmények, civil szervezetek és polgárok tevékenységére alapozva segítse:

a) a kerület kulturális értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, ápolását, kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő kulturális tevékenységét,

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének

22/2005. (X.5.) számú R E N D E L E T E a közművelődésről) módosításokkal egységes szerkezetben)

– Az Önkormányzat közművelődési feladatai

5. §

Az Önkormányzat feladata, hogy támogassa:

n, az internet művelődési célú felhasználását, a közművelődés új formáit és tartalmait

16/2003. (V. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet a helyi közművelődési feladatok ellátásáról, egységes szerkezetben a módosításáról szóló 20/2004. (IV. 19.) önkormányzati rendelettel

Az önkormányzat kötelező feladatai

– 4.§

(2) A megfelelő tájékoztatás biztosítása érdekében gondoskodik arról, hogy

a) a közművelődési programokat ismertesse a helyi sajtó, kábeltelevízió, Internet,

Ferencváros Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2003. (IX. 08.) sz. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

– 4.§ Az önkormányzat által vállalt közművelődési feladatok

(4) Az önkormányzat intézményein, és a helyi médián keresztül, a kerület polgárai számára térítésmentesen biztosítja a megfelelő tájékoztatást a közművelődési lehetőségekről és eseményekről.

 

9. A BHT közhasznú tevékenysége során

a/ Politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és a pártoktól anyagi támogatást nem is fogad el.

b/ A BHT az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályában meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

c/ A gazdálkodása során elért nyereséget felosztás helyett visszaforgatja közhasznú céljai megvalósítására.

d/ A BHT tagjain kívül más is részesülhet közhasznú szolgáltatásaiból.

10. A BHT tagsága

a/ Tagjai lehetnek mindazon egyének és szervezetek (egyesületek, alapítványok, társaságok, klubok, körök…) akik, illetve amelyek elfogadják az Alapszabályban foglaltakat. Az egyesület tagjai – a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján:

a) rendes tagok

b) különleges jogállású tagok, és ezen belül

ba) pártoló tagok,

bb) tiszteletbeli tagok.

b/ Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, illetve jogi személy, aki/amely belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését vállalja, és felvételének nincs jogi akadálya.

c/ Pártoló tagok azok a természetes vagy jogi személyek lehetnek, akik a BHT Alapszabályát elfogadják és – egyetlen kötelezettségként – csupán vagyoni hozzájárulással támogatják a Társaságot ill. tevékenységét.

d/ Az egyesület tiszteletbeli tagjává az a természetes személy választható meg, aki az alapszabályban meghatározott célok megvalósításáért kimagasló tevékenységet folytat, és nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatását, valamint alapszabályának elfogadását. Tiszteletbeli tag választására kizárólag a közgyűlés jogosult. Tiszteletbeli tagként felvehető az személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az egyesületet.

e/ A pártoló és tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, szavazati joggal nem rendelkeznek, a BHT szerveibe nem választhatók, és a BHT döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv a BHT pártoló tagja nem lehet.

e/ Az egyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.

f/) A belépési nyilatkozatot az egyesület elnökségéhez kell címezni. A belépési nyilatkozat hatályosságához kiskorú esetében a törvényes képviselő aláírása szükséges.

g/ Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel, vagy kizárással szűnik meg.

h/ A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz. A tagfelvétel elutasítása ellen fellebbezésnek helye nincs.

i/ A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem és a tagdíj beérkezésével, a tagfelvétel elfogadásának napjára visszaható hatállyal jön létre.

j/ Az egyesület rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól az egyesület – a hatályos jogszabályokban foglalt adatkörű – nyilvántartást vezet. A személyi nyilvántartás nem nyilvános, annak adatbázisát az egyesület honlapján vagy kiadványában közzétenni nem lehet.

k/ Az egyesületből való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés az azt tartalmazó nyilatkozat kézhezvételével lép hatályba. A kilépés a tagot nem mentesíti a részarányos tagdíjfizetési kötelezettsége alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai.

l/ Törléssel szűnik meg a tagság a természetes személy tag halála, illetve a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetén, valamint akkor, ha a tag, a pártoló tag tagsági díjának, illetve a vállalt anyagi támogatásnak a fizetését egy évnél hosszabb ideig elmulasztja, és a tartozását felszólítás ellenére sem rendezi. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor törölhető, ha a legalább egy éves mulasztás elteltét követően az egyesület titkára írásban – póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a törlésre történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A tagsági viszony a törlési határozat meghozatalának napjával szűnik meg.

m/ Az egyesületből történő kizárást másodfokon csak a közgyűlés által, fegyelmi eljárás során (elsőfokon az Elnökség hatásköre) kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni.

Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki: jelen alapszabály rendelkezéseit, vagy a közgyűlés határozatát, vagy az egyesület céljainak megvalósulását, vagy az egyesület tevékenységét súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

A kizárt tag nem mentesül a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai. A határozatot az érdekelt a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidővel a bírósághoz benyújtott keresettel megtámadhatja.

11. A rendes tag jogai és kötelezettségei

A. A rendes tag jogai:

a/ az egyesület rendes tagja jogosult választani (szavazni) és a tisztségviselő személyére javaslatot tenni, ha a törvényes feltételek fennállnak tisztségviselőnek választható.

A határozatok meghozatalakor nem szavazhat az:

aa) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

ab) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

ac) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

ad) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

ae) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

af) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

b/ A BHT tagjai javaslatokat, indítványokat tehetnek panasszal, felszólalással fordulhatnak a Társaság választott tisztségviselőihez, elnökségéhez és közgyűléséhez. A BHT titkára a tag kérésére betekintést ad a BHT teljes irattári anyagába és maximum 10 oldal terjedelemig a BHT költségére a kért másolatokat elkészítteti és a taghoz eljuttatja. Az iratbetekintés lehetősége általános jellegű, nem korlátozódik a BHT tagjaira, minden magyar állampolgársággal rendelkező személynek joga van az iratanyag megtekintésére és saját költségükre arról másolatot készíttethetnek.

c/ részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

d/ választható az egyesület szerveibe (kiskorú tag képviselettel járó tisztségre nem választható),

e/ észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban,

f/ az elnökségi határozatokban meghatározott feltételekkel használhatja az egyesület eszközeit,

g/ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait,

h/ részt vehet bármely a BHT állandó vagy időszaki (adhoc) bizottsága munkájában,

i/ igényelheti az egyesület szakembereinek szakmai segítségét.

B. A rendes tag kötelezettségei:

a/ Az Alapszabályban foglaltak betartása, az abban foglalt kötelezettségeknek eleget tétel, valamint a vezető szervek határozatainak betartása – és nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását.

b/ Tevékeny részvétel a BHT céljainak megvalósításában.

c/ az egyesület hírnevéhez méltó magatartás tanúsítása,

d/ az éves tagdíjat legkésőbb minden év október 30-ig egy összegben a BHT házipénztárába, vagy átutalással a bankszámlájára kell befizetni, és a tag köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

e/ az egyesület vagyonának megóvása,

f/ A rendes tagok éves tagdíjat fizetnek, amelynek nagyságát az éves közgyűlés előtti utolsó elnökségi ülésen az Elnökség többségi határozatával dönti el – alsó határa 2015-ben 600 Ft/év. (Közösségek, szervezetek, intézmények és pártoló tagok tetszés szerinti felajánlást tehetnek, amelynek nagysága legalább 4.000 Ft/év.)

g/ Tagsággal rendelkező jogi személy képviselője által a kizárólag természetes személy által gyakorolható egyesületi jogok gyakorlására akkor kerülhet sor, ha a jogi személy tagdíja befizetésre került.

12. Különleges jogállású tagok (pártoló, tiszteletbeli) jogai és kötelezettségei

A pártoló és tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, szavazati joggal nem rendelkeznek, a BHT szerveibe nem választhatók. Költségvetési szerv a BHT pártoló tagja nem lehet.

A . A pártoló tag jogai:

a/ személyesen – jogi személy a képviselője útján – tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein,

b/ javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,

c/ külön megállapodás alapján – az általa vállalt hozzájárulással arányosan – részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

B. A pártoló tag kötelezettségei:

a/ az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása, illetve betartatása,

b/ az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatása,

c/ a vállalt hozzájárulás megfizetése,

C. A tiszteletbeli tag jogai:

a/ tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein,

b/ javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,

c/ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

D. A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

a/ az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,

b/ az egyesület erkölcsi támogatása,

c) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása,

13. A BHT szervei

A/ Az egyesület felépítése

a/ Az egyesület szervei: a közgyűlés, az Elnökség, a bizottságok

b/ Az egyesület választott tisztségviselői: Elnökség tagjai – elnök, alelnök, titkár, négy elnökségi tag, az Ellenőrző és Számviteli Bizottság (ESZB) három tagja.

c/ Felelős személy: elnök, alelnök, titkár – az a személy, aki az Alapszabály, a közgyűlés, illetőleg az Elnökség határozata vagy szerződés alapján az egyesület képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult, továbbá tartósan vagy egyedi esetben érdemi döntési jogkörrel rendelkezik.

B/ A közgyűlés összehívása

a/ Az egyesület legfőbb (döntéshozó) szerve a közgyűlés.

b/ A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer a BHT Elnöksége hívja össze – a közgyűlés meghívóját (tartalmazza többek közt a BHT nevét, székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyét, tervezett napirendjét) igazolható módon írásban megküldve a tagok részére. Írásbeli értesítésnek számít az egyesület honlapján és egyidejűleg az egyesület levelező rendszerében történő közzététel, azon tagok kivételével, akiknek az egyesülethez bejelentett elektronikus elérhetőségük nincs. Utóbbi személyeket postai úton kell értesíteni a fentiekről. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható [Ectv. 37. § (1) bekezdés]. A közgyűlés helyszíne alapesetben a BHT székhelye, amelytől az Elnökség eltérhet, amennyiben a székhely befogadóképessége előre láthatóan kicsi lesz a BHT tagság fogadására.

c/ A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

d/ A BHT tagjainak az ülés meghívóját az ülés időpontja előtt 15 nappal megelőzően írásban kell megküldeni – egyidejűleg közölni szükséges a BHT által működtetett honlapon (www.bpht.hu, Budapesti Honismereti Társaság menüpont, Főbb tevékenységek almenüpont). A közgyűlésre a tagokat a napirend közlésével egyidejűleg kell meghívni, mellékelve az esetleges írásbeli előterjesztéseket.

C/ A közgyűlés határozatképessége, napirendje

a/ A közgyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlésen való részvétel- és szavazás történhet személyesen, vagy meghatalmazással. A meghatalmazást írásba, teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a közgyűlés megkezdése előtt a levezető elnöknek kell átadni.

b/A szavazati jogot a természetes személy tag személyesen vagy meghatalmazottjával, a jogi személy tag a képviseletére meghatalmazott személy (a továbbiakban: képviselő) útján gyakorolhatja. A jogi személy törvényes képviselőjének akadályoztatása esetén a képviseleti jogosultság a szabályszerű meghatalmazás átadásától kezdve áll fenn. A meghatalmazás a jelenléti ív mellékletét képezi.

c/ A közgyűlés határozatképes, ha a tárgyévben a tagsággal rendelkezők 50 %-a plusz egy fő azon jelen van, vagy meghatalmazottja képviseli.

d/ A BHT közgyűlése határozatképtelensége esetén a másodszorra összehívott közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképesnek minősül, ha az előző közgyűléssel azonos napirenddel kerül megtartásra és a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmeztetése az eredeti maghívóban írásban megtörtént, és ott a megismételt közgyűlés időpontja is feltüntetésre került.

e/ A közgyűlés során a határozatképesség megállapítása bármely szavazásra jogosult által bármely szavazás előtt ismételten kezdeményezhető.

f/ A közgyűlés napirendjét – a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően – a közgyűlés fogadja el, az Elnökség által megküldött tervezett napirend, valamint a szavazásra jogosultak által tett helyszíni javaslatok alapján.

g/ A napirendi pontok sorrendje a közgyűlés hatékony működése érdekében megváltoztatható. Egy napirendi pont tárgyalása egy alkalommal függeszthető fel.

D/ A közgyűlés hatásköre

Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a/ a Társaság céljainak, programjának meghatározása,

b/ az Alapszabály megállapítása – módosítása, kiegészítése,

c/ a vezető tisztségviselők megválasztása és visszahívása,

d/ a titkár és az Elnökség éves beszámolójának elfogadása: az előző évi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerinti beszámoló és kiegészítő melléklete, valamint a közhasznúsági melléklet, az éves munkaterv elfogadása,

e/ a BHT más társadalmi szervezetekkel való egyesülésének, szétválásának (jogutóddal történő megszűnés), vagy feloszlatásának (jogutód nélküli megszűnés) kimondása,

f/ a tárgyévi költségvetés elfogadása,

g/ az egyesület más szervei (elnökség, bizottságok) által hozott határozatok megváltoztatása,

h/ más szervezetbe való belépés, illetve az onnan történő kilépés jóváhagyása,

i/ másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása,

j/ a tiszteletbeli tag megválasztása és a tiszteletbeli tagság visszavonása.

k/ a közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá minden olyan kérdés, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a közgyűlés a saját hatáskörébe von.

E/ A közgyűlés határozathozatala

a/ A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

b/ A közgyűlés nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható [Ectv. 37. § (1) bekezdés].

c/ A közgyűlés határozatairól – a tisztségviselők választása kivételével – nyílt szavazással a jelenlévő tagok egyszerű többsége (50 % + 1 fő) azonos szavazatának figyelembe vételével dönt (szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni), kivéve ha a jelenlévő tagok legalább egyharmada titkos szavazást kér. Titkos szavazás szavazategyenlősége esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik. A BHT határozatainak szavazati számaránya a közgyűlésről készített jegyzőkönyvben rögzítendő.

d/ A BHT közgyűlése a jelenlévő, szavazásra jogosultak háromnegyedes szótöbbségével hozott szavazatával módosítja Alapszabályát. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés titkos szavazással választja meg 7 tagú Elnökségét és három tagú Ellenőrző és Számviteli Bizottságát – az Elnökség az elnököt, az alelnököt és a titkárt, az Ellenőrző és Számviteli Bizottság a bizottsági elnököt maga választja tagjai közül. A közgyűlés három évente újraválasztja tisztségviselőit.

e/ Személyi kérdésekben a közgyűlési választás szavazólapon titkos szavazással történik. A szavazólapra a jelöltek vezetéknevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólap akkor érvényes, ha a választani kívánt személyt egyértelműen megjelölték.

f/ Érvénytelen a szavazat, ha: azt nem a szavazólapon adták le, nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.

g/ Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok több mint 50 %-át megszerezték.

h/ Amennyiben a választás első fordulójában a tisztségviselői helyeket nem sikerül feltölteni, úgy a fennmaradt tisztségviselői helyekre megválasztáshoz szükséges szavazatokat el nem érő jelöltek között újabb fordulót kell tartani. A második fordulóban a legtöbb szavazatot elnyert személyek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik.

i/ A közgyűlés üléseit a levezető elnök vezeti, arról jelenléti ívet kell készíteni, az elhangzottakról és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányának feltüntetésével, amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá és két, a közgyűlés elején megválasztott személy aláírásával hitelesít. Az éves közgyűlésen elfogadott éves beszámolóba és a közhasznúsági mellékletbe az ülés helyszínén, vagy később bárki betekinthet, ill. abból saját költségére másolatot készíttethet.

j/ A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

k/ A BHT és elnöksége határozathozatalában nem vehet részt az a tisztségviselő vagy BHT tag, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

– kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a BHT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. a BHT által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, érvényben lévő Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

– Nem minősül előnynek az alapcél és a közhasznú tevékenysége cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A határozatok meghozatalakor továbbá nem szavazhat az:

ka) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

kb) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

kc) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

kd) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

ke) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

kf) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

F/ A tisztségviselők választása

a/Az egyesület tisztségviselője az lehet, aki:

aa/ legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

ab/ a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva (nem büntetett előéletű, ill. mentesítve van már korábbi büntetett előélete hátrányos következményei alól)

ac/ magyar állampolgár,

ad/ Az egyesület tisztségviselőjévé olyan nagykorú személy választható, aki megfelel a hatályos jogszabályokban foglalt fenti rendelkezéseknek, és erről a megválasztásakor, a tisztség elfogadásával együtt írásban, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik.

b/ A tisztújításkor megválasztott tisztségviselők mandátuma a beszámolót elfogadó közgyűléstől a három év múlva esedékes beszámolót elfogadó közgyűlésen esedékes következő tisztújításig (három évig) tart.

c/ Az időközben megüresedett tisztviselői helyre megválasztott képviselők mandátuma a szokásos tisztújítás időpontjáig tart.

d/ A szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

– amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

– amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

– A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy(ek) köteles(ek) valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

e/ A tisztségviselők választásának előkészítésével kapcsolatos szabályok:

– az Elnökség az esedékes tisztújítás előkészítésére 3 tagú munkabizottságot (a továbbiakban: jelölőbizottság) hoz létre;

– a jelölőbizottság a tagok által a tisztségviselők személyére tett írásbeli javaslatokat a közgyűlés időpontját 15 nappal megelőzően összegzi;

– a tisztségviselői hely(ek)re jelölt személynek a jelölőbizottság megkeresésére írásos nyilatkozatot kell tennie a jogszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, a korábban a BHT-ban tisztséget nem viselők rövid bemutatkozására a tisztújítás előtt lehetőséget kell biztosítani

– a jelölőbizottság a nyilatkozatok alapján felállítja az előzetesen jelöltek listáját,

– a közgyűlésen bármely, szavazati joggal rendelkező személy általi helyszíni jelölésre is van lehetőség, amennyiben a jelölt megjelent és szóban nyilatkozik a jogszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, ekkor a jelölt rövid bemutatkozására is lehetőséget kell biztosítani;

– a jelölőlistára az előzetesen jelöltek és a helyszíni jelöltek egyaránt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kerülnek fel.

14. Az Elnökség

A/ Az Elnökség szervezete

a/ Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja. Az Elnökség az egyesület ügyintéző szerve.

b/ Az Elnökség létszáma 7 fő.

c/ Az Elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, a titkár, négy elnökségi tag.

A BHT vezető tisztségviselői:

1. a BHT elnöke: Breinich Gábor, anyja szül. neve: Hódi Erzsébet, lakcíme: 2083 Solymár, Törökkút u. 47.

2. a BHT titkára: Gábriel Tibor, anyja szül. neve: Nagy Irén, lakcíme: 1047 Budapest, Janda Vilmos u. 7.

3. az elnök vagy a titkár tartós akadályoztatása esetén a BHT alelnöke: Karacs Zsigmond, anyja szül. neve: Antós Eszter, lakcíme: 1108 Budapest, Lenfonó u. 2. fszt. 3.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök vagy a titkár látja el, és egyikük tartós akadályoztatása esetén az akadályoztatott helyett az alelnök.

A képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti joguk gyakorlásának módja: önálló – kivéve a bankszámla feletti rendelkezés joga, amely csak kettős aláírással történhet.

B/ Az Elnökség határozathozatala

a/ A BHT 7 tagú Elnöksége üléseit szükség szerint, de évente legalább kétszer tartja meg – ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható [Ectv. 37. § (1) bekezdés]. Napirendjét és határozatait az elnökség nyílt szavazással hozza meg, fogadja el a jelenlévő tagok többsége azonos szavazatának figyelembe vételével, kivéve, ha a jelenlévő elnökségi tagok legalább egyharmada titkos szavazást kér. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak 50 %-a plusz egy fő jelen van az ülésen.

b/ Az Elnökség végrehajtja a közgyűlés határozatait és intézkedik az illetékességi körébe tartozó ügyekben.

c/ Az Elnökség üléseit a BHT elnöke – akadályoztatása esetén alelnöke – a közgyűléssel azonos módon hívja össze, írásbeli meghívóját 8 nappal előbb kézhez kell venniük az Elnökség tagjainak és a meghívottaknak – távollétében a BHT alelnöke – vezeti le. Az elnökségi üléseken jelenléti ív, az elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amelyet a BHT elnöke és titkára ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a hozott határozatok szavazati számarányát. Az Elnökség határozatait hasonlóképpen hozza, mint a közgyűlés. Az elnökségi ülés meghívóját és az ülés jegyzőkönyvét a BHT honlapján és a székhelyén hozzáférhetővé kell tenni – a közgyűléshez hasonlóan. A hozott határozatokról és végrehajtásukról a BHT tagjai legkésőbb a következő közgyűlésen tájékoztatást kapnak.

d/ Az Elnökség a BHT tevékenysége segítése céljából szakbizottságokat hívhat életre, amelynek elnökét a BHT elnöke kéri fel, menti fel.

e/ Az Elnökség tevékenységéről az éves közgyűlésen a BHT titkára ad tájékoztatást, elfogadásáról a közgyűlés szavazással dönt.

f/ A BHT hivatalos ügyeinek intézésekor a Társaság képviseletére a BHT elnöke és titkára jogosult, az elnökségnek – igény esetén a közgyűlésnek – történő utólagos beszámolási kötelezettséggel. A BHT képviseletét más szervezetek ülésein, rendezvényein a BHT elnöke, alelnöke, titkára, vagy az általuk felkért BHT tag látja el. – szintén az elnökségnek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel.

C/ Az Elnökség tagjainak általános jogai és kötelezettségei

a/ Az Elnökség tagjainak általános jogai:

aa/ az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,

ab/ észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban,

ac/ felvilágosítás kérése az egyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben,

ad/ javaslattétel közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,

b/ Az Elnökség tagjainak általános kötelezettségei:

ba/ megbízás alapján az egyesület képviselete,

bb/ az egyesület határozatainak betartása, végrehajtása,

bc/ kijelölés alapján folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival, az önkormányzati fenntartású fővárosi és kerületi helytörténeti gyűjteményekkel, a helytörténettel foglalkozó fővárosi és kerületi civil szervezetekkel,

bd/ beszámolás az Elnökségben vállalt egyéni feladatok végrehajtásáról.

c/ Az elnökségi tagság megszűnik:

ca/ a mandátum lejártával,

cb/ lemondással,

cc/ elhalálozással,

cd/ az egyesületből való kizárással,

ce/ ha a megválasztást követően bármely, jogszabályban/Alapszabályban előírt kizáró feltétel bekövetkezik.

D/ Az elnök

A BHT elnöke az egyesület vezető felelős tisztségviselője, elnököl az egyesület elnökségi ülésein, a közgyűlés határozatai alapján irányítja az Elnökség munkáját. Jogosult a BHT teljes körű képviseletére, egyedül is aláírási joggal rendelkezik – kivéve a BHT bankszámláját, amely feletti rendelkezés csak a BHT titkárával közösen történik. Feladatait megosztja az elnökhelyettessel. Az elnök képviseleti vagy egyéb hatáskörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára is átruházhatja. Tevékenységéről az Elnökség ülésén ad tájékoztatást. Munkáját társadalmi megbízatásban látja el.

E/ Az alelnök

A BHT alelnöke az egyesület vezető felelős tisztségviselője, az elnök vagy a titkár tartós akadályoztatása esetén, vagy az elnök felkérésére távollétében ellátja az elnök helyettesítését – ekkor önállóan is aláírási joggal rendelkezik, kivéve a BHT bankszámláját, amely feletti rendelkezés csak a BHT elnökével vagy titkárával közösen történik. Elvégzi az elnök vagy az elnökség által rábízott feladatokat. Munkáját társadalmi megbízatásban látja el.

F/ A titkár

A BHT titkára az egyesület vezető felelős tisztségviselője, az adminisztrációnak, a hivatali ügyintézésnek az irányítója, elvégzője és egyedüli felelőse. Elvégzi az Elnökség vagy a közgyűlés által rábízott feladatokat. Például előkészíti a Társaság szervezeteinek üléseit, a napirendi pontok előterjesztéseit, az éves beszámolót és költségvetési tervet. Naprakészen tartja a tagnévsort, az iktatókönyvet, a Társaság egyéb iratait – utóbbiak megőrzéséért és a Társaság vagyonáért felel. A hivatalos ügyek intézésekor egyedül is jogosult a BHT képviseletére (aláírási jog) – kivéve a közgyűlés/Elnökség összehívása és a BHT bankszámlája feletti rendelkezés, amely utóbbi felett csak a BHT elnökével közösen, egyetértésben születhet rendelkezés. Munkáját társadalmi megbízatásban látja el.

G/ Ellenőrző és Számviteli Bizottság (felügyelő bizottság)

A BHT működésének és gazdasági ügyeinek ellenőrzésére 3 fős Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottságot hoz létre. Az ESZB tagjai teljes körű betekintést kapnak a BHT iratanyagába, gazdasági ügyeibe. Az ESZB általa indokoltnak tartott esetben rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti – ez esetben a BHT elnökségét 30 napon belül össze kell hívni. Ennek elmaradása esetén az ESZB jogosult az elnökség összehívására. Az ESZB az éves közgyűlésen ad tájékoztatást tapasztalatairól a BHT működésével és gazdasági tevékenységével kapcsolatosan. Az ESZB-nek nem lehet tagja a BHT-ben bármely más tisztséget betöltő személy.

Nem lehet az ESZB elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki

– vezető szerv elnöke vagy tagja,

– a BHT-vel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik.

– a Társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a BHT által tagjának a tagsági jogviszony alapján, létesítő okiratnak (Alapszabály) megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve

– a fenti bekezdésekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

15. A Társaság közhasznú besorolása esetén

a/ A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

aa/ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

ab/ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

ac/ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

ad/ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

ae/ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

16. Nyilvános működés feltételei

a/ A BHT titkára köteles gondoskodni egy olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés és az elnökség határozatai megismerhetők, a döntések időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapíthatók.

b/ A közgyűlés és az elnökség határozatairól az érintetteket a BHT titkára írásban köteles tájékoztatni. A hozott határozatok és az üléseik meghívói, jegyzőkönyvei – teljes terjedelmükben a BHT által működtetett honlapon (www.bpht.hu, Budapesti Honismereti Társaság menüpont, Főbb tevékenységek almenüpont) közlésre kerülnek.

c/ A BHT működése nyilvános, a nyilvános működés feltételeinek biztosításáról a BHT titkára gondoskodik. Szolgáltatásainak igénybe vételére a magyar állampolgársággal rendelkezők igényt tarthatnak – igényüket a BHT titkárának való bejelentéssel szükséges jelezniük, aki az igény kielégítéséről intézkedik.

d/ A BHT közgyűléséről és elnökségi üléseiről készített jegyzőkönyvet elkészülte után, éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az éves közgyűlésen történő megvitatása és elfogadása után a BHT teljes egészében közzéteszi – legalább két évig folyamatosan – honlapján (www.bpht.hu, Hírek, jobb oldalon – Aktuális), valamint székhelyén.

17. Vegyes záró rendelkezések

A/ Helytállás a jogi személy tartozásaiért

a/ A BHT kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, az egyesület tagja az egyesület tartozásaiért nem felel.

b/ Ha a BHT tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.

B/ A BHT megszűnése

A BHT megszűnik, ha

a/ legfőbb szerve a jogutód nélküli megszűnésről határoz,

a/ legfőbb szerve a jogutóddal történő megszűnésről határoz (egyesülés, szétválás),

c/ a bíróság feloszlatja,

d/ a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését,

e/ a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

f/ Az egyesület megszűnése esetén – a g. pontban foglaltak kivételével – a vagyonának felhasználásáról saját közgyűlése rendelkezik.

g/ Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt fővárosi helytörténeti tevékenységet végzők támogatására kell fordítani.

18. Az Alapszabályban nem rögzítettek – törvényességi háttér

A/ A BHT a tagok által határozatlan időre, a jelen Alapszabályban meghatározott célokra önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező szervezet.

B/ Az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a Civil tv.) alapján létrehozott szervezet.

C/ Az egyesületet a Fővárosi Törvényszék a Stv. 16. § (3) bekezdése értelmében, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 4. § a) pontja alapján tartja nyilván.

Jelen Alapszabály a törvényi változások miatt a 2005. május 20-i, a 2013. május 10-i, 2013. december 4-i, a 2014. május 9–i, a 2015. május 8-i és a 2015. szeptember 22-i közgyűlésen elfogadott módosításokkal egybeszerkesztett, a BHT közgyűlése által jóváhagyott.

Budapest, 2015. szeptember 22.

Budapesti Honismereti Társaság

közgyűlése

Gábriel Tibor Breinich Gábor

titkár elnök

A BHT fenti Alapszabályát közgyűlése

2015. szeptember 22-én jóváhagyta.

Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály korábbi – 2005. május 20-i, a 2013. május 10-i, a 2013. december 4-i, a 2014. május 9-i, a 2015. május 8-i és a 2015. szeptember 22-i mostani közgyűlésen, kelt módosítások alapján hatályos tartalmának.

……………………………………….

Breinich Gábor elnök

Előttünk, mint tanúk előtt:

………………………………………. …………………………………………..

aláírás aláírás

……………………………………… …………………………………………..

olvasható név olvasható név

……………………………………… …………………………………………..

lakcím lakcím

………………………………………. ……………………………………………

személyi igazolvány szám személyi igazolvány szám

Megjegyzések:

1. A változások félkövér dőlt betűkkel kiemelve.

2. Törlések:

6. Számlaszáma: OTP 11704007 – 20208949

10.k. tagsága idején keletkezett kötelezettségek

13. E/a/ A közgyűlés határozatképességét a levezető elnök állapítja meg.

13. B/b/ …elnöke…

13. B/d/ egy hónappal

13. E/b/ A nyilvánosság kizárásáról vagy korlátozásáról a közgyűlés

egyszerű többségi határozattal dönthet.

13. E/i/ a BHT elnöke, távollétében a BHT alelnöke

13. E/i/ BHT elnöke (levezető elnök) és titkára (jegyzőkönyvvezető)… ja…

13. E/i/ – a hozott határozatoknál

13. E/j/ A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és

két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.

13. E/d/ , céljait, dönt megszűnéséről,… saját soraiból…

14. D/ közgyűlésein és