Breinich Gábor – elnök
Budapesten, 1954-ben született. 1984-ben az ELTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári oklevelet és népművelői diplomát, 1999-ben az ELTE Könyvtártudományi tanszékén posztgraduális képzés keretében szakinformatikusi végzettséget szerzett. 1973-tól dolgozik Budapest Főváros Levéltárában: kezelőként, levéltárosként, osztályvezető helyettesként, osztályvezetőként, 1996-tól főigazgató-helyettesként…, 2017-től nyugdíjas.
Kezdetben a XX. századi várostörténeti kérdéseket kutatta – tanulmányai: Egy várospolitikus portréja (1988.); A törvényhatósági bizottság (1990); A magyar városok szövetsége (1994), majd 1992-től kezdve intenzíven foglalkozik a számítógépes fejlesztési, szervezési kérdésekkel, az informatikai kultúra bevezetésével.
Két ízben volt a Német Levéltárosok Egyesületének meghívásával éves szakmai tanácskozásukon, (1994 – Drezda, 1997 – Darmstadt), kétoldalú cserék keretében tanulmányutakat tett Németországba, Finnországba, Kínába és a Nemzetközi Levéltári Tanács közvetítésével Franciaországba.
Jelenleg a levéltári dokumentumok digitalizálása, a képi és szöveges rendszerek alkalmazása, valamint a kutatás számára való közzététellel kapcsolatos projektek állnak érdeklődése középpontjában.
Tagja volt a szakminisztérium szakmai tanácsadó testületének (Levéltári Tanács), részt vett a levéltári törvény szakmai vitáiban. 1996-tól a magyar Levéltárosok Egyesülete számítástechnikai szekciójának vezetője, 2000-től a Neumann János Számítástechnikai Társaság közgyűjteményi szekciójának alelnöke, 2003-tól a Budapesti Honismereti Társaság elnöke.
Földváry Gergely – alelnök
1990-ben, Vácott született. a helyi Piarista Gimnáziumban végzett, majd a Pázmány Péter katolikus Egyetem bölcsészettudományi karán történelem alap-, majd mesterszakán szerzett kitüntetéses diplomát. Tanulmányai alatt az egyetem történelem tanszékén volt demonstrátor, a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Levéltárban önkéntes tárlatvezető és levéltáros, majd egy családfakutató cégnél volt kutató. 2016-tól a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény történész munkatársa, majd 2018-tól az intézmény vezetője.
A XII. kerületi Hegyvidék Újság helytörténeti rovatának vezetője és szerkesztője, emellett a kerület online magazinjába, a Hegylakó Magazinban is publikál. A PestBuda online várostörténeti magazinban 2019 óta rendszeresen jelennek meg írásai, emellett több más helyi újság közölte cikkeit. A Hegyvidéki Históriák könyvsorozat szerkesztőbizottsági tagja, a XII. kerületi önkormányzat történész szakértője. Szakmai publikációi tanulmánygyűjteményekben, váci, ecseri, maglódi, budapesti periodikákban és különböző szakmai folyóiratokban jelentek meg. Számos konferencia előadója, emellett számos tudományos konferencia főszervezője volt. A Hegyvidéken éves szinten szervez a Hegyvidékhez kapcsolódó várostörténeti konferenciákat, helytörténeti kiállításokat, előadásokat és sétákat.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület és a Budapesti Honismereti Társaság tagja, a Városunk helytörténeti magazinba rendszeresen ír és a Budapesti Históriák sorozatában is többször előadott. A Honismereti Szövetség 2023-ban Honismereti Munkáért Emléklappal tüntette ki.
Gábriel Tibor – titkár
Budapesten, 1950-ben született. Az ELTE BTK történelem-népművelés szakát 1983-ban végezte el. Korábban közművelődési területeken, majd 2000-től szakújságíróként dolgozott. 2005/2006-ban a fővárosi Hegyvidék Helytörténeti Gyűjtemény történész muzeológusa. A Budapesti Honismereti Társaság titkári feladatait társadalmi megbízatásként 1997-től látja el. Javaslatára került sor 1998-ban a „Városunk – Budapesti Honismereti Híradó” című, negyedévenként megjelenő periodika kiadására, majd a lap indulásától napjainkig ellátja felelős szerkesztését. A Budapesti Honismereti Társaság „Budapest múltjának emlékei” című fővárosi forrásgyűjtő pályázatának (2001–2002) kezdeményezője és szervezője volt – a pályázat levéltári és múzeumi kategóriában is korábban rejtőzködő jelentős anyagokat tárt fel. Nevéhez fűződik a 2003-ban indult „Budapesti Históriák” előadóest-sorozat kezdeményezése, az első év előadásainak előkészítése és levezetése, a 2005-től megjelenő Budapesti Helytörténeti Emlékkönyvek szerkesztése, a Budapesti Helytörténeti Portál létrehozása és működtetése. A reformkori gazdaságpolitikával és a magyarországi civil szervezetek történeti múltjával foglalkozó szakmai publikációi a Dunakanyar című folyóiratban (1986–1993) és a Vasúthistóriai Évkönyvben (1996) jelentek meg. Önálló kötete: A budai Vigadó története (2010). Rendszeresen olvashatók voltak a reformkor és a kiegyezés kora jelentős Pest-budai, majd budapesti személyiségeit, történéseit, épületeit bemutató írásai (mintegy ötven cikk) a főváros folyóirataiban, kerületi újságaiban (Belváros-Lipótváros, Várnegyed…). Kezdeményezéseit, önkéntes munkáját a Honismereti Szövetség emléklapja (1999) és Honismereti Emlékérme (2004), Bél Mátyás Díj (2010) társadalmi kitüntetésekkel ismerték el. Budapest Főváros Önkormányzata 2013-ban Budapestért Díjjal tüntette ki.
—————————————————————————————————————————————————————————
Heilauf Zsuzsanna PhD – az Elnökség tagja
Általános és középiskolai tanulmányait Budapest XVIII. kerületében, egyetemi tanulmányait az ELTE több karán, illetve a MOMÉ-n végezte, történelem, levéltár, új- és legújabbkori történeti muzeológia, történelemtanár és múzeumi menedzser szakon. 2010-ben az ELTE művelődéstörténeti doktori iskolájában doktorált, summa cum laude.
Az 1990-es években az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, illetve ezzel párhuzamosan a Kispesti Helytörténeti Gyűjteményben a kutató és feldolgozó szakmai munka részeként számos kiállítás és kiadvány szerkesztése, hosszabb rövidebb írások, tanulmányok köthetőek nevéhez. 2004 őszétől Budapest XVIII. kerületében irányítja a pedagógiai és helytörténeti gyűjtemény, ma már Tomory Lajos Múzeum munkáját. A kerületi Települési Értéktár Bizottság tagja, aki húsz év szakmailag kimagasló munkájával országosan elismert „mintamúzeumot” épített fel. Harmincnál is több helyi vonatkozású, állandó és vándorkiállítás megálmodója és kurátora. Főként szabadidejében több mint húsz helytörténeti és helyismereti kiadvány – könyv, füzet, digitális felület – szerzője, szerkesztője és lektora.
2010-től tagja a Budapesti Honismereti Társaságnak, 2018-tól napjainkig Elnöksége tagja. A Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának és az Év Múzeuma bírálóbizottságnak is tagja, valamint a Honismereti Szövetség Felügyelőbizottságának elnöke.
Rendszeresen publikál helytörténeti és múzeumpedagógiai tárgyú egyedül, ill. társszerzővel írt cikkeket (museum.hu, magyarmuzeumok.hu, a Városunk, a helyi újságok és online portálok), szerkeszt kiadványokat, tart előadásokat, tárlatvezetéseket. A Tomory Lajos Múzeum vezetése alatt nyerte el: Év Múzeuma különdíját (2012), az Év kiállítása oklevelét (2019), a Családbarát Múzeum minősítést (2020 és 2023), a Múzeumpedagógiai Nívódíjat (2023). Szakmai díjai: A magyar iskola 1000 éve – emlékérem (1996), a Honismereti Szövetség Honismereti Munkáért Emléklapja (2008), Művelődésért (2017), a XVIII. kerület díszpolgára (2024).
———————————————————————————————–
Praimajer Mária – az Elnökség tagja
Szekszárdon, 1960-ban született és 1983-tól él Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara történelem szakán végzett. Középfokon beszéli a francia nyelvet, alapfokon az angolt.
Két évtizede foglalkozik az I. kerület, a budai vár történetével. A történelmi ismeretterjesztéssel, a helytörténettel 1984–1988 között a munkája révén került kapcsolatba, népművelõként, az I. kerület művelődési házában. 1994-től a Lánchíd Kör programjainak szervezője volt. Az egyesület, a Lánchíd Kör ügyvezető titkári tisztségét 1996-tól látja el. Tudományos konferenciák, emléknapok, előadóest sorozatok, határon túli magyar fiatalok számára szervezett nyári táborok megvalósításában volt aktív szerepe.
A kulturális igazgatás területére 1999-ben került át – a szomszédos kerületbe, a XII. kerületi polgármesteri hivatalba.
Publikációi a Lánchíd Kör tevékenységével kapcsolatosak. Ezek az I. kerületi Várnegyed című újságban és a Városunk – Budapesti Honismereti Híradóban jelentek meg. 2003-ban a Budapesti Honismereti Társaság elnökségi tagjának választják.
A Lánchíd Körben végzett munkájáért a Honismereti Szövetség 2003-ban emléklappal tüntette ki.
Dr. Róbert Péter – az Elnökség tagja
1942-ben Budapesten született. Gimnáziumi érettségi után könyvkereskedelmi, majd könyvtári területen dolgozott. Esti tagozaton három évfolyamot végzett a jogi karon, majd népművelő. Munka mellett továbbtanult tanárképző főiskolán (könyvtár-pedagógia), majd az ELTE BTK történelem-népművelés szakának 1978-ban történt végzése után középiskolai tanár, emellett időnként a felsőoktatásban tanít (Zrinyi Miklós Katonai Akadémia, Nemzetvédelmi Egyetem, Kiss János Tanítóképző Főiskola, majd az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen).
Negyedszázadon keresztül gyűjtő munkatársa a Magyar Irodalomtörténet Bibliográfiája MTA-kiadványnak, az 1980-as évektől honismereti tevékenységet végez, publikál, hadtörténeti írásai is megjelennek. 12 éven át a TIT-országjárásvezetője. A XIII. kerületi Helytörténeti Klub tevékeny tagja, majd évekig elnöke volt. Helytörténeti vetélkedőket szervezett, emléktábla-avatásokat kezdeményezett, Wallenberg megemlékezéseket tartott, budapesti helytörténeti séták vezetője volt – ma is rendszeresen tart egy órás helytörténeti vezetéseket a XIII. kerületi TV műsorában.
Írása rendszeresen jelentek meg különböző lapokban, folyóiratokban: szerzője a Honvédségi Szemlének, Budapest kerületi lapjainak, a Városunk – Budapesti Honismereti Híradónak… Tanulmányai a Budapesti Helytörténeti Tanulmányok több kötetében olvashatóak,
A XIII. kerületi Helytörténeti Füzetek (1996-tól) gondozója, több kiadványának szerzője is egyben: „Védett házak”; Kerületünk fürdői és uszodái; Zsinagóga Angyalföldön; Kerületünk postatörténete; Nemzetiségek a kerületben; Kórház a Szabolcs utcában; Akik sokat tettek Angyalföldért (2020) …
A Bethlen Téri Füzetekben publikál 2013-tól: Herzl követőinek lapjai 218 p.; Két háború között 246 p; Nehéz idők..246 p; A reménység évei 200 p; Siker és tiltás 205 p., Az országépítés támaszai (2018) 317 p., Bátrak és leleményesek voltak (2019). 251 p., ).
Egyéb önálló könyvei: Az 1848-49. évi szabadságharc zsidó vonatkozásai. Zrinyi Kiadó, (1999); Egyenlő jog a hősi halálra Gabbiano Kiadó (2012) 140 p.; 100 éves a Szeretetkórház Gabbiano Kiadó (2015) 92 p. Magyar zsidók az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. 274 p. Kiad. MAZSISZEM, (2018).
A Budapesti Honismereti Társaságnak és a Városunk Szerkesztőbizottságának 2004-től tagja, 2009-től 2016-ig Társaságunk kerületeket összefogó Területi Bizottságának elnöke. A Honismereti Szövetség 2007-ben Honismereti Munkáért emléklappal, 2016-ban Honismereti Munkáért Emlékéremmel , 2022-ben Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékplakett kitüntetéssel ismerte el tevékenységét. A Honvédelmi Minisztérium 2017-ben Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata kitüntetéssel, 2019-ben az 56-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Hűség a hazához Arany fokozatú lovagkeresztjével,tüntette ki.
————————————————————————————————————————————————————————–
Szöllõsy Marianne – az Elnökség tagja
Budapesten, 1957-ben született. Az ELTE BTK történelem-népművelés szakán 1985-ben szerzett diplomát, 1996-tól az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője.
Tagja az újpesti diákok helytörténeti vetélkedőit előkészítő csoportnak és a kerületi pedagógusok számára rendszeresen helyismereti továbbképzéseket tart. Az Újpest lexikon szerkesztőbizottsági tagjaként az ipartörténeti szócikkek gyűjtését, elkészítését végezte el.
Több társadalmi tisztséget vállalt fel: 2001-től az Újpesti Helytörténeti Értesítő szerkesztőbizottsági tagja, 2002-től a Fóti Károlyiak Alapítvány alelnöke, 2003-tól a Budapesti Honismereti Társaság elnökségi tagja, 2014-től az Újpesti Városvédő Egyesület elnöke. Szakmai publikációi a Magyar Múzeumokban, a Bársony Fótban, az Újpesti Helytörténeti Értesítőben kerültek közlésre. A helytörténeti tevékenységet népszerűsítő írásaival rendszeresen találkozhatunk a Budapesti Honismereti Társaság kiadványában, a Városunk – Budapesti Honismereti Híradóban. Társadalmi elismerésként a Honismereti Szövetség emléklappal (2000), Újpest önkormányzata helytörténeti írásaiért az írott sajtó különdíjával (2002), majd 2011-ben Újpestért díjjal, tüntette ki .
Fericsán Kálmánné – ESZB elnöke
Tanulmányok:
Érettségi 1965 .Keszthely
Főiskola 1970. Pécs
biológia – technika ált.isk.tanár
Egyetem 1996 . JPTE Pécs
pedagógia előadó – nevelésszociológia
Munkahelyek:
1970 – 1998.
Bp. IV. Április 4. tér /ma Tanoda tér/ Matematika tagozatos Általános Iskola
biológia tanár
1978-tól igazgatóhelyettes
1991-től igazgató
Közben Kanizsay Drottya E.ügyi Sz.K.I. másodállású óraadó tanár
1998 – 2006.
Bp.II.Klebelsberg Kuno Német Nemzetiségi Ált. Isk . és Gimnázium
igazgatóhelyettes
biológia tanár
Szakmai és vezetői továbbképzések:
- Technika szakmai módszertani tanfolyam, 1980. Az igazgató gazdasági feladatai, 1981. Az igazgató munkajogi és munkaügyi feladatai, 1982. Környezetismeret nem földrajz szakos tanárok részére, 1983. Szervezési feladatok az iskolában, 1985. Intenzív vezetőképző, 1987.Biológia szakmai módszertani tanfolyam, 1988. Ember és környezete TIT. Szabadegyetem, 1990. Biológia intenzív továbbképzés, 1997. Közoktatási szakértői tanfolyam
Kitüntetés:
- Kiváló Munkáért
Publikáció: Ferenc József tértől a Tanoda térig / NKA. különdíj/
Szakdolgozat: Iskolám története
Tagságom:
Országos vizsgáztatási névjegyzék / nyugdíjba vonulásomig/
Jelenleg:
Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Kör
Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület
Újpesti Közművelődési Kör
Újpesti Városvédő Egyesület
Budapesti Honismereti Társaság
———————————————————————————————-
Dr. Debreczeni József – az ESZB tagja
Dr. Sárközy Péterné – az ESZB tagja