Budapesti Honismereti Társaság

Városunk

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó impresszum:
Felelős szerkesztő: Gábriel Tibor
Szerkesztőbizottság tagjai: Breinich Gábor, Buda Attila, dr. Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András
Alapította: Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum
Kiadja: Budapesti Honismereti Társaság   Felelős kiadó: Breinich Gábor
Kiadó/Szerkesztőség: 1043 Budapest, Berda József u. 48.,
Tel.: 06-1-370-0652, Mobil.: 06-30-2551513  e-mail: info@bpht.hu

ISSN 1418-4273 (Nyomtatott)

ISSN 2732-1681 (Online)

 

Web-es megjelenítése
Minden kiadott számunk itt megtalálható. A közölt anyagok közti eligazodást 2005 nyaráig, kiadványunk hasznosítását nagymértékben megkönnyíti a Városunk repertóriuma ( kérésre e-mailon el tudjuk küldeni), amely a témakörönkénti, az írások címei szerinti és szerzők szerinti bontásban is tájékoztatást ad – mindez egyik tagunk, Karip Gyula érdeme – saját kezdeményezésként, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül elvégezte ezt a – valljuk be nehéz és hálátlan – munkát, amit csak használói fognak igazán értékelni.

Újságunk kiadásakor nem is reménykedtünk internetes megjelenítésére, csak tördelőnknek, Bukovszki Antalnak köszönhető, hogy számaink gondosan archiválásra kerültek – amit ezúton is köszönünk.
2000-ig bezáróan a nyomda szkennelte be fotóinkat, azok sajnálatos módon gyorsan nem pótolhatóak – így az első évek számai is üres fotóablakokkal találhatók itt meg. Idővel ezt a hiányosságot pótolni akarjuk! Az 1998. évi második számunknak az évek során elbújt a CD lemeze, ezért azt már csak egy meglévő számból, oldalanként szkennelve tudnánk itt közölni, kissé rosszabb minőségben, viszont a fotókkal együtt – de a terjedelme igen nagy lenne.
Az ezredforduló utáni számaink közül az egyiknek, nagy meglepetésünkre, minden fotója színesben került archiválásra – így is raktuk fel a portálra. Megdöbbentő a többi számtól való különbözősége, aki rákattint tapasztalhatja ezt. Most már minden számunk színes fotókkal kerül fel, jobban is néz ki, mint a fekete-fehér belívű nyomda kivitelű kiadványunk.

Az újságról
Társadalmi szervezetünk, a Budapesti Honismereti Társaság alapvető feladatának tekinti a fővárosban folyó helytörténeti-honismereti tevékenységek támogatását, a főváros és kerületei történeti múltjának feltárását, ápolását, népszerűsítését. Mindezek érdekében közgyűlésünk határozata alapján indítottuk meg kiadványunkat: 1998-ban kettő, 1999-ben három, 2000-ben négy, 2001-ben négy, 2002-ben három, 2003-tól évente négy száma jelent meg.
Az A/4-es formátumú, 12 oldalas periodikánk anyagi lehetőségeink esetlegességét tükrözi szerény megjelenésével, időszaki voltával. A kapott visszajelzések tartalmi igényességre és kiadványunk tördelésének egyenletesen magas színvonalára utalnak.
Periodikánk ingyenes, így a kulturális kiadásokra költeni alig tudó rétegek számára is hozzáférhető. Olvasói és szakmai körökből kapott visszajelzések alapján a rendszeres informálás lehetősége minimum a negyedévenkénti megjelenést igényli.

Kiadványunk lapszámainak koncepcióját a Szerkesztő Bizottság állítja össze, tagjai fele-fele arányban a Budapesti Honismereti Társaságot és a fővárosi közgyűjteményeket (BFL, FSZEK Budapest Gyűjtemény) képviselik. 
– a fővárosi és a kerületi önkormányzatok helytörténeti gyűjteményei/múzeumai történeti múltunkhoz kapcsolódó tevékenységeinek bemutatása,
– fővárosban helytörténeti-honismereti tevékenységet folytató civil szervezetek munkájának ismertté tétele,
– tematikus szám esetén egy kiemelt témakör
– fővárosi kerületek helytörténeti oktatása népszerűsítése, kapcsolódó kiadványok bemutatása,
– a főváros és a kerületek történeti múltjához kapcsolódó könyvek, kiadványok recenzálása,
– egyéb (pld.: kerületi helytörténeti gyűjtemények címlistája, fővárosi bibliográfia közlése…).

Periodikánk hiánypótló jellegű, folyamatos megjelenésére szakmai és kerületi /lokális/ igény egyaránt van – képviselőiket rendszeresen szerzőink között üdvözölhetjük, többségük szerzői tiszteletdíjáról is lemond kiadványunk megjelentethetősége érdekében.

Ingyenesen hozzáférhető számaink a Budapesti Történeti Múzeumban, Budapest Főváros Levéltárában, a fővárosi kerületek helytörténeti gyűjteményeiben/múzeumaiban (l6 intézmény) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókkönyvtáraiban (60 könyvtár) érhetők el, kerülnek terjesztésre.

Gábriel Tibor (felelős szerkesztő )

O: Történész, újságíró; B: Budapest, 1950. 11. 18.; P: Édesapja Gábriel Ferenc, műszerész, édesanyja Nagy Irén, adminisztrátor volt. Testvére György (1955); Ch: Első házasságából két gyermeke született: Andrea (1975); Ajna (1977); E: 1957-65: Kertész utcai Általános Iskola, Budapest; 1965-69: József Attila Gépipari Technikum; 1969-72: Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét, műszaki tanulmányokat folytatott; 1977: klubvezetői vizsga; 1977-83: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem-népművelés szak, diploma; 1994: közigazgatási alapvizsga; 2004: EU-s pályázatírói vizsga; Ca: 1969: Ganz Mávag, lakatos; 1972-73: Mechanikai Laboratórium, részletszerkesztő, technológus; 1973-75: Fővárosi Köztisztasági Hivatal, forgalomirányító; 1975-77: VOLÁN 22. Vállalat, műszaki előadó; 1977-83: Bp. XV. ker VB. Közművelődési Intézmények Igazgatósága, ifjúsági házvezető (Kozák téri Ifjúsági Ház); 1983-85: Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza, népművelő; 1985-2000: Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság (később Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság), főtanácsos, titkársági csoportvezető; 1989-94: Dunakanyar folyóirat, szerkesztőségi titkár (1989-94), felelős szerkesztő (1995-2000); 2000-től kisebb megszakításokkal egyéni vállalkozó: 2000-02: Kétheti Turizmus, szakújságíró; 2003: Budapesti Nap, regionális rovat részletszerkesztője; 2005-06: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, történész-muzeológusa; 2006-10: szabadúszó; 2010-: nyugdíjas; WaCW: A re­form­ko­ri gaz­da­ság­po­li­ti­ká­val, a ma­gyar­or­szá­gi ci­vil szer­ve­ze­tek és a Budai Vigadó tör­té­ne­ti múlt­já­val fog­lal­ko­zó szak­mai pub­li­ká­ci­ói részben folyóiratokban (többek között Du­na­ka­nyar, Honismeret, SZIN, Örökség), részben tanulmánygyűjteményekben (Vasúthistória Évkönyv [1996; 2003-2007], Újpest 1907–2007, Tanulmányok Budapest múltjából XXXV., Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv V. és VII., stb.) jelentek meg. Rend­sze­re­sen népszerűsítette a re­form­kor és a ki­egye­zés ko­ra je­len­tős Pest-bu­dai, majd bu­da­pes­ti sze­mé­lyi­sé­ge­it, tör­té­né­se­it, épü­le­te­it – ismeretterjesztő írá­sait a fő­vá­ros ke­rü­le­ti új­sá­ga­i­ közölték. A 2005 és 2010 között kiadott Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv I-VII. sorozatszerkesztője, önálló kötete: A Budai Vigadó története (2011); Aw: Főbb kitüntetései: Honismereti Emlékérem (2004, Honismereti Szövetség); Bél Mátyás-díja (2010, Honismereti Szövetség); Budapestért-díj (2013, Budapest Főváros Önkormányzata); Me: Budapesti Honismereti Társaság, titkár (1997-);.Városunk – Budapesti Honismereti Híradó negyedévenként megjelenő periodika, alapító szerkesztő; 2003-ban kezdeményezi a Budapesti Históriák című előadóest sorozat indulását; Budapesti Helytörténeti Portál, alapító szerkesztő (2005-); H: Vitorlázás, síelés, kertészkedés; OA: Sport: 1964-1969 között az Építők SC kajak-kenu szakosztályában versenyszerűen kenuzott; 1982-ben sportvitorlás vezetői vizsgát tett, 1984-1990 között a Magyar Televízió búvár szakosztályának, 1992-1996 között az FTSK SE Delfin búvár szakosztálya tagja, legmagasabb búvár vizsgája -1995-ben PADI Rescue Diver; 1996-tól az Ipari Minisztérium SE vitorlás szakosztályának tagja – 1997-ben 200 tengeri mérföldes nemzetközi sportvitorlás hajóvezetői vizsgát tett le; RoS: Ars poeticája: Carpe diem.

A Városunk – Budapesti Honismereti Híradó
szerkesztőbizottsága tagjai

Breinich Gábor, a szerkesztőbizottság elnöke
Budapesten, 1954-ben született. 1984-ben az ELTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári oklevelet és népművelői diplomát, 1999-ben az ELTE Könyvtártudományi tanszékén posztgraduális képzés keretében szakinformatikusi végzettséget szerzett. 1973-tól dolgozik Budapest Főváros Levéltárában: kezelőként, levéltárosként, osztályvezető helyettesként, osztályvezetőként, 1996-tól főigazgató-helyettesként.
Kezdetben a XX. századi várostörténeti kérdéseket kutatta – tanulmányai: Egy várospolitikus portréja (1988.); A törvényhatósági bizottság (1990); A magyar városok szövetsége (1994), majd 1992-től kezdve intenzíven foglalkozik a számítógépes fejlesztési, szervezési kérdésekkel, az informatikai kultúra bevezetésével.
Két ízben volt a Német Levéltárosok Egyesületének meghívásával éves szakmai tanácskozásukon, (1994 – Drezda, 1997 – Darmstadt), kétoldalú cserék keretében tanulmányutakat tett Németországba, Finnországba, Kínába és a Nemzetközi Levéltári Tanács közvetítésével Franciaországba.
Jelenleg a levéltári dokumentumok digitalizálása, a képi és szöveges rendszerek alkalmazása, valamint a kutatás számára való közzététellel kapcsolatos projektek állnak érdeklődése középpontjában.
Tagja volt a szakminisztérium szakmai tanácsadó testületének (Levéltári Tanács), részt vett a levéltári törvény szakmai vitáiban. 1996-tól a magyar Levéltárosok Egyesülete számítástechnikai szekciójának vezetője, 2000-től a Neumann János Számítástechnikai Társaság közgyűjteményi szekciójának alelnöke, 2003-tól a Budapesti Honismereti Társaság elnöke és a Városunk szerkesztőbizottságának elnöke.

Buda Attila dr.
Zalaegerszegen született 1953-ban. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1988-ban fejezte be, nyugdíjazásáig ugyanitt, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet Toldy Ferenc Könyvtárának vezetője.
Babits Mihály életművének és a Nyugat folyóirat történetének vizsgálata mellett helytörténeti kutatásokkal is foglalkozik, elsősorban Budapest negyedik kerülete, azaz Újpest, illetve Fót vonatkozásában. A két települést a Károlyi-család fóti ága köti össze, így érdeklődési körébe ez utóbbi is beletartozik. Fontosabb helytörténeti publikációi: Babits Mihály és Újpest. Tanulmány és forrásközlés. = Újpesti Helytörténeti Értesítő, 1994. 2/3-44. p.; Gróf Károlyi István vendégei Fóton. = Újpesti Helytörténeti Értesítő, 1997. 6/7-12. p.; Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben. = Századok, 2001. 1/121-134. p.; Gróf Károlyi István élete. Újpest, 1997 [1998]. [Újpest Önkormányzata.] 285 p.; A hallgatag mágnás. Dokumentumok gróf Károlyi István életéhez. (Összeáll. és jegyz.: – -.) Újpest, 2000, [Újpest Önkormányzata]. 712 p.; Károlyi István fóti temploma. (Összeáll. és jegyz.: – -, 2., bőv. kiad.) Fót, 2001, A Fóti Károlyiak Alapítvány. 152 p.
A Budapesti Honismereti Társaság aktív tagja. A Városunk – Budapesti Honismereti Híradóban rendszeresen jelentek meg recenziói, 2003-ban már tagja a szerkesztőbizottságának.

Róbert Péter dr.

Budapesten 1942. február 5-én született. Gimnáziumi érettségi után könyvkereskedelmi, majd könyvtári területen dolgozott. Esti tagozaton három évfolyamot végzett a jogi karon, majd népművelő. Munka mellett továbbtanult tanárképző főiskolán (könyvtár-pedagógia), majd az ELTE BTK történelem-népművelés szakának 1978-ban történt végzése után középiskolai tanár, emellett időnként a felsőoktatásban tanít (Zrinyi Miklós Katonai Akadémia, Nemzetvédelmi Egyetem, Kiss János Tanítóképző Főiskola, majd napjainkban is az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem docense – a Bethlen Téri Füzetekben is publikál 2013-tól: Herzl követőinek lapjai 218 p.; Két háború között 246 p; Nehéz idők..246 p; A reménység évei 200 p; Siker és tiltás 205 p.). Negyedszázadon keresztül gyűjtő munkatársa a Magyar Irodalomtörténet Bibliográfiája MTA-kiadványnak, az 1980-as évektől honismereti tevékenységet végez, publikál, hadtörténeti írásai is megjelennek. 12 éven át a TIT-országjárásvezetője.    A XIII. kerületi Helytörténeti Klub tevékeny tagja, majd évekig elnöke volt. Helytörténeti vetélkedőket szervez, emléktábla-avatásokat kezdeményez, Wallenberg megemlékezéseket tart, budapesti helytörténeti séták vezetője. Sok írása jelent meg különböző lapokban, rendszeres szerzője a Honvédségi Szemlének, Budapest kerületi lapjainak, a Városunk – Budapesti Honismereti Híradónak… Tanulmányai a Budapesti Helytörténeti Tanulmányok több kötetében olvashatóak, A XIII. kerületi Helytörténeti Füzetek (1996-tól) gondozója, több kiadványának szerzője is egyben: „Védett házak”; Kerületünk fürdői és uszodái; Zsinagóga Angyalföldön; Kerületünk postatörténete; Nemzetiségek a kerületben; Kórház a Szabolcs utcában.  Önálló könyvei: Az 1848-49. évi szabadságharc zsidó vonatkozásai. Zrinyi Kiadó, 1999; Egyenlő jog a hősi halálra  Gabbiano Kiadó 2012 140 p.; 100 éves a Szeretetkórház    Gabbiano Kiadó 2015 92 p.A Budapesti Honismereti Társaságnak 2004-től tagja, 2009-től Társaságunk kerületeket összefogó Területi Bizottságának elnöke. A Honismereti Szövetség 2007-ben Honismereti Munkáért emléklappal, 2016-ban Honismereti Munkáért emlékéremmel ismerte el tevékenységét.

Sándor Tibor dr.
1958-ban született, Budapesten. Az ELTE magyar-történelem szakán 1985-ben végzett és 1994-ben szerzett újabb diplomát a KLTE könyvtár-informatikus képzésén. 1986 óta a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyûjteményének munkatársa, 1992-ig a gyûjtemény fotóarchívumát gondozta. 1992-tõl a gyûjtemény vezetõje.
Iránytásával indult meg a fõváros helyismereti gyûjteményében folyó munkálatok számítógépesítése. 1993-tól épülnek Budapest helyismereti-helytörténeti szakirodalmi és ikonográfiai adatbázisai, melyek ma már CD-ROM-on és internet kapcsolaton keresztül is elérhetõek. Vezetése alatt vagy szerkesztésében a könyvtár több bibliográfiai és forráskiadvány-sorozatot, valamint tanulmánykötetet jelentetett meg. Számos várostörténeti-mûvelõdéstörténeti tárgyú kiállítást rendezett, illetve mûködött közre azok létrehozásában.
Tagja a Városunk – Budapesti Honismereti Híradó címû lap szerkesztõbizottságának. Képszerkesztõje a Rubicon c. történelmi folyóiratnak.
Legfontosabb honismereti vonatkozású könyvpublikációi:
l Fotó-Város-Történet (Kincses Károllyal közösen) Bp., 1998. 278 p.
l Színes Magyarország (több szekesztõtárssal közösen) Bp. 2003. 246 p.

Várostörténeti tárgyú cikkeket, könyvismertetéseket jelentet meg a Népszabadságban, a Budapest és a Hungarian Quarterly címû lapokban. Elnökségi tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Szervezetének. Állami elismerés: Szinnyei József-díj (2002)

Sipos András dr.
Született Budapesten, 1964-ben. Az ELTE BTK-n 1988-ban történelem – levéltár szakos, 1989-ben új- és legújabbkori történeti muzeológia szakos végzettséget szerzett. 1988-tól Budapest Fõváros Levéltárának munkatársa, fõlevéltáros.
A XIX-XX. századi várospolitikai, városgazdálkodási, várostervezési problémákkal és a városi társadalmi konfliktusok történetével foglalkozik. A Fons (Forráskutatás és történeti segédtudományok) c. folyóirat szerkesztője, tagja a Tanulmányok Budapest Múltjából szerkesztőbizottságának és 2002-től a Városunk – Budapesti Honismereti Híradó szerkesztőbizottságának.
Budapesti vonatkozású főbb munkái: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914. Bp., 1996. [Budapest Főváros Levéltára – Várostörténeti Tanulmányok] 280 p.; Budapest Főváros Levéltára. Levéltárismertető. II. szerk.: Kenyeres István – Sipos András. Bp., 1997. 285 p. (Szerkesztés és II. V. VI. VIII. IX. X. fejezetek megírása); “Kelet Párizsától” a “bűnös városig”. Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához. I. 1870-1930. Összeállította és szerkesztette: Sipos András és Donáth Péter. Bp., 1999. 481 p. [Budapest Főváros Levéltára – Budapesti Tanítóképző Főiskola]; “A nagy válságtól a rendszerváltásig”. Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához. II. 1930 – 1990. Összeállította és szerkesztette: Sipos András és Donáth Péter. Bp., 2000. 624 p. [Budapest Főváros Levéltára – ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar]; Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949. Összeállította, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Sipos András. Bp., 2001. 454 p. (Bevezetés 19-58. p.) [Budapest Főváros Levéltára – Budapest történetének forrásai]