Budapesti Honismereti Társaság

Múltunk megterített asztalai

Ülje körül a Nemzeti Múzeummal a múlt megterített asztalát!
“…A beadási kötelezettség kikerülésére a gazdálkodók sokszor titokban vágtak sertést és borjút, ám a közigazgatási szervek a rendőrség segítségével harcot indítottak az úgynevezett feketevágások ellen. Az 1950-es évek első felének sajtójában számos ilyen történetről olvashatunk, és Bacsó Péter 1969-ben rendezett A tanú című filmjének első jelenetei is a korszakra jellemző húshiányt és egy feketevágást mutatnak be szatirikus eszközökkel…”
Hogy mióta része az ünnepi lakoma a kiemelkedő eseményeknek, megszentelt pillanatoknak? A pontos választ nem tudhatjuk, azonban bátran állíthatjuk, hogy már az őskori közösségek életében is összefonódott a táplálkozás és az együttlét öröme. A történelem során a különleges alkalmakhoz kapcsolódó, gazdagabb, ünnepélyesebb és szertartásosabb étkezés földrésztől, birodalomtól, társadalmi és gazdasági helyzettől, békétől és háborútól függetlenül időről időre megtöri a hétköznapok monotonitását, változatosságot hoz és kijelöli az emberek, családok, közösségek életritmusát.

Igaz, senki sem enyhítheti azok szomorúságát, akik 2020 karácsonyán nem állíthatják meg az időt a családdal, barátokkal közösen eltöltött vacsorákon, koccintásokon, mégis, a Magyar Nemzeti Múzeum online felületein közös ünneplésre hívja közönségét, támogatóit. A múzeum régészei, történészei, művészettörténészei a tudás ünnepi asztalát terítik meg, ahol újévig különleges szellemi fogásokat szervíroz naponta több alkalommal.

A válogatásban díszebédek, királyi lakomák, disznótorok, újkor, középkori és őskori edények kerülnek terítékre. Sok más izgalmas téma mellett szóba kerül, mit evett egy ünneplő avar, miként szerveződtek a Kádár-kor protokoll-ebédei, hogyan írt Zichy Antónia grófnő az ünnepi készülődésről férjének, Batthyány Lajosnak 1848 karácsonyán.

Tartsanak karácsonykor is a Magyar Nemzeti Múzeummal, kövessék blogjátFacebook- és Instagram oldalát!

Mit evett egy avar, ha ünnepelt?

 

Írott források hiányában talán éppen a kora középkori ember étkezési, táplálkozási szokásairól tudunk a legkevesebbet. Pedig kevés erre utaló forrásunk alapján az ember akkor is szeretett enni-inni, és egy-egy ünnepi alkalommal ő is igencsak megadhatta ennek a módját. Az avar kor ünnepeit sajnos nem ismerjük. Mint minden mérsékelt égövi kultúrában, valamilyen téli napéjegyenlőség ünnepe a Kárpát-medencében élő népeknek is lehetett, a fény születését valószínűleg az avarok is lakomázással, vigassággal ünnepelték.

A teljes cikk az alábbi linken olvasható.

Igaz, senki sem enyhítheti azok szomorúságát, akik 2020 karácsonyán nem állíthatják meg az időt a családdal, barátokkal közösen eltöltött vacsorákon, koccintásokon, mégis, a Magyar Nemzeti Múzeum online felületein közös ünneplésre hívja közönségét, támogatóit. A múzeum régészei, történészei, művészettörténészei a tudás ünnepi asztalát terítik meg, ahol újévig különleges szellemi fogásokat szervíroz naponta több alkalommal.

Eddig közzétett blogbejegyzések:

„DEZSŐNEK MEG KELL HALNIA.” | DISZNÓZSÍR ÉS POLITIKA

AZ 1950-ES ÉVEK VEGETÁRIÁNUS KARÁCSONYI MENÜIT A KÉNYSZER SZÜLTE (RECEPTEKKEL)

A KENYÉR ÉLETE/ AZ ÉLET KENYERE

MINDENKI KARÁCSONYFÁJA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMNÁL

„SZERETETTEL A KATONÁKNAK…”

MÁRIA TERÉZIA ÉS I. FERENC JÓZSEF KORONÁZÁSI LAKOMÁJA

KIRÁLYI DÍSZEBÉD | III. VIKTOR EMÁNUEL MEGVENDÉGELÉSE BUDÁN