| Garády Sándor nagyívű munkássága alapozta meg a főváros középkori és török kori régészeti kutatásait, a ma már szakirodalomban taglalt eredményei nélkül Budapest számos kiemelkedő régészeti emléke még ismeretlen lenne vagy, rosszabb esetben, egyszerűen megsemmisült volna.
Halálának 80. évfordulóján munkásságát egy online kiállításban („Isten nevében megkezdtük az ásatást!”) is bemutatjuk. A sokrétű pályafutás három tematikus egységre van osztva: életpálya, Garády vasútmérnöki tevékenysége, végül a régészeti kutatásai. A böngészést, a számtalan írott és képi forráson túl, Garády Sándor unokájával készült videóinterjúk és interaktív térképek is segítik.
Garády Sándor, miután nyugdíjazták, régóta meglévő kedvtelésével, a történelemmel kezdett minden addiginál nagyobb lendülettel foglalkozni. Az 1920-as évekből kevés ismeretünk van életéről, tevékenységeiről, az azonban biztos, hogy az évtized második felében már több régészeti és történeti témájú cikke és tanulmánya született. A középkori témák mellett számos újkori várostörténeti cikket is jegyez. Első ásatását 1930-ban, 59 éves korában, kezdte Békásmegyeren a Főváros megbízásából, és visszavonulásáig, 1943-ig több mint ötven lelőhelyen végzett régészeti feltárást, leletmentést vagy megfigyelést, amivel nem csak Budapest első jelentős középkori lelőhelyeinek feltárását végezte, de az ásatások számában is kiemelkedő a munkássága. Feltárási módszertanának újdonsága, hogy korábbi mérnöki tapasztalatait felhasználva, pontos, precíz felméréseket készített az ásatásokhoz, ami ebben az időszakban még ritkaságnak számított. Ásatásairól és kutatásairól rendszeresen publikált kezdetben a Historiában, később pedig elsősorban a múzeum folyóirataiban, a Tanulmányok Budapest Múltjából és a Budapest Régiségei hasábjain.
Fotó: Gradl (Garády) Sándor fényképe 1893–1895 körül (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Tartalmas időtöltést kívánunk! |
